Inkfartus

Fajtái
Az infarktusokat a vérzés mennyisége alapján két csoportba oszhatjuk:

fehér : Olyan szervek, mint a szív, vese, lép általában artériás elzáródás miatt szenvednek infarktust, így fehéres színt vesznek fel.
vörös : A kettős vérellátással rendelkező szervekben gyakori a másodlagos vérzés, így a tüdőben és a vékonybélben jellemző a vörös infarktus.

A leggyakoribb infarktusok
Szívinfarktus vagy myocardiális infarktus
Agyvérzés, más néven stroke vagy cerebrovasculáris infarktus
Perifériás artériás elzáródás következtében kialakuló gangrena, mely amputációhoz vezethet

Egyéb betegségek, melyek az infarktus bizonyos formáihoz vezetnek
Antifoszfolipid szindróma
Szepszis vagy fertőzés
Giant-cell arteritis (GCA), azaz óriás sejtes artéria gyulladás

Magas vérnyomás

A magas vérnyomás általában nem okoz panaszokat, de jelei lehetnek a szédülés, fejfájás, fáradtságérzet, nehézlégzés, orrvérzés, látászavarok, mellkasi fájdalom (angina pectoris), idegesség. Legtöbbször a már a hipertónia szövődményeként károsodott szervek (szív) okoznak különböző tüneteket.

A magas vérnyomás kialakulásának pontos oka legtöbbször ismeretlen. Az esetek többségében nem áll mögötte szervi elváltozás, ebben az esetben ún. elsődleges (primer) vagy lényegi (esszenciális) hipertóniáról beszélünk. Mindenkit érinthet, de ismertek kockázati tényezők, amelyek elősegítik kialakulását. Ide tartozik többek között

az öröklött hajlam;
a túlsúlyosság;
a mozgáshiány;
a stressz;
a túlzott sófogyasztás.
Jellemzően más betegségekkel együtt jelentkezik, mint például a túlsúlyosság („almatípusú” elhízás), a magas vérzsírszint, a 2-es típusú cukorbetegség.

A másodlagos (szekunder) vagy tüneti magas vérnyomás más betegségek, például vese- vagy hormonháztartásbeli problémák szövődménye.